My Blog

Blog

  • Intézményi ellátottság

    A település alapellátását megoldó intézményhálózat kiépült, működése és szolgáltatásai a helyi lehetőségek ismeretében megfelelőek, az igényeket maximálisan kielégítik.

    A Petőfi Sándor Általános Iskolában a 300 iskolai tanuló oktatását, nevelését 18 tanulócsoportban 25 fő pedagógus végzi.
    Az 1991-ben átadott 125 férőhelyes, építészetileg is remekműnek számító óvoda kihasználtsága közel 100 %-os.
    Mindkét oktatási intézmény nevelési programjában kiemelkedő szerepet kapott az egészséges életmódra nevelés, próbálva biztosítani a felnövekvő generációk egészséges életre való törekvését.

    A településen élők közösségi életében jelentős szerepet kapott gyakori és sokszínű rendezvényeivel a Művelődési Ház valamint a Könyvtár.
    A Művelődési Ház alaptevékenységként alapfokú művészeti iskolát működtet, így a településen élő fiatalok közül 140 fő részesül különböző zenei, képzőművészeti, színjátszóköri illetve néptánc oktatásban.
    Helyt ad az intézmény különféle rendezvények megtartása mellett szakköri foglalkozásoknak, képzőművészeti kiállítások megtartásának, valamint a helytörténeti gyűjtemény bemutatásának, továbbá magára vállalta a mozi működtetését. Szintén a Művelődési Ház oldja meg évek óta közmegelégedésre, eredményesen az Okányi Újság szerkesztését.
    A Könyvtár a különböző irodalmi és kulturális rendezvények mellett 14.200 kötettel áll az irodalom iránt érdeklődő olvasóközönség rendelkezésére.

    A különböző kulturális rendezvények mellett a téli időszak kivételével gyakoriak a községben működő sportegyesület által kínált programok, amelyek egyre több érdeklődőt vonzanak nemcsak a helyi lakosság köréből, hanem a szomszédos településekről illetve az ország távolabbi részeiről.
    A Községi Sportkör alapításától, tehát 1948-tól folyamatosan működik ifjúsági és felnőtt korosztályban a labdarúgó szakosztály.
    Időszakonként, az érdeklődők számától függően működik női-, valamint férfi kézilabda-, asztalitenisz- illetve sakk-szakosztály, tovább egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a karate szakosztály által biztosított sportolási lehetőség iránt.
    Immár több éve, hagyományként megrendezésre kerülő 3 napos Okány Kupa színvonalas rendezvényeivel egyre nagyobb hírnevet szerez településünknek országszerte.
    A településen működő nagy számú formális és informális civil szervezet, szerveződés szintén változatos programot kínál tagjaikon kívül a község teljes lakossága számára.
    Többek között működik "Együtt Okányért" Egyesület, Nyugdíjas Klub, Műkedvelők Egyesülete, Mozgáskorlátozott Egyesület, Általános Iskoláért Alapítvány, Okány Óvoda Gyermekekért Alapítvány.
    A teljesség igényét nélkülöző felsorolásból is kitűnik, hogy civil szervezeteink a kulturális és társadalmi élet számos területén tevékenykednek.II

  • Közlekedés, infrastruktúra

    A település a megyeszékhelytől 45 km-re található. Egy nyomtávú vasútvonalán jelentős személyforgalom bonyolódik, továbbá teherforgalom bonyolítására is adott a lehetőség bár jelenleg a teherforgalom minimális.
    A 44-es és a 47-es főközlekedési út a település közelében van bár a megközelítő utak állapota minden irányból korszerűsítésre vár.
    A települést a közuti közlekedésbe több autóbuszjárat is bekapcsolja.

    A községre jellemző a földszintes, telkes, átlagosan 2 szobával rendelkező családi házas beépítés.
    Jelenleg a lakások száma 1326 db, amelyből közel 300 lakás üresen áll.
    A község belterületén 150 beépítetlen telek található, amely egy része beépítésre alkalmas, másik részén mezőgazdasági tevékenység végezhető. Az újabb lakóházak építése a magas költségek miatt nem jellemző.
    A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya 95 %, a gázellátásba bekapcsolt lakásoké 36 %.
    Telefonnal a lakások 54 %-a rendelkezik.    
    A kiépített belterületi utak aránya 25 %, állapotuk erősen kifogásolható.
    A kiépítetlen belterületi utak főként esős időben óriási gondot jelentenek, melyek megoldása anyagi okok miatt sajnos még várat magára.

  • Gazdaság

    A teljes megyére jellemző rossz gazdasági valamint foglalkoztatási helyzet községünkben is meghatározó.

    Környezeti feltételeiből adódóan a település jellemzően mezőgazdasági jellegű, alacsony az ipari és iparszerű tevékenységek aránya.
    A legfőbb megélhetési forrás a művelhető földterület termése és az állattartás lehetne, hiszen a jelentős nagyságú külterület átlagos termőértéke 22,5 Ak/ha, ami nemcsak megyei, hanem országos viszonylatban is kitűnő földminőséget jelent.
    A mezőgazdasági tulajdonviszonyok és a földterület átrendeződése azonban a gazdasági teljesítmények csökkenésével járt, a növénytermesztés jelentős mértékben visszaesett.
    A településen még megtalálható állattenyésztés a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét tekintve egyre kevésbé biztosítja a lakosság megélhetését, így egyre kevesebben foglalkoznak állattartással.

    Munkalehetőség az elmúlt években a térségi munkahelyek megszűnése miatt nemigen van.
    Alkalmanként vállalkozók biztosítanak rövid idejű munkalehetőségeket, amelyek időlegesen valamelyest orvosolják a munkanélküliek nehéz helyzetét, de nem jelentenek hosszabb távú megoldást a munkanélküliség enyhítésére, hiszen a vállalkozók által foglalkoztatott személyek száma minimális.
    Lehetőségek hiányában sok a lekötetlen munkaerő, s ez nem csak szociális, hanem mentálhigiénés károsodásokat illetve ebből eredően egészségi problémákat is okoz.

    Jelenleg a regisztrált munkanélküliek száma kb. 300 fő, de a nem regisztrált, rendszerből kikerült személyek száma ennek többszöröse.
    A munkanélküliek aránya évek óta meghaladja a megyei átlag kétszeresét, folyamatosan 25-30 % körül mozog.
    Azok a személyek, akik kikerültek a rendszerből, kimerítették a munkanélküli járadék után folyósított jövedelempótló támogatás időtartamát. A rendszerből kikerültek, így a nyilvántartásokból is, és ahhoz, hogy visszakerülhessenek 200 nap munkaviszonyt kellene igazolniuk, amit a térségi foglalkoztatási helyzet ismeretében lehetetlen megoldani.
    Az elhelyezkedési lehetőségeket nagyban befolyásolja, hogy a munkanélküliek nagy része csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezik.

    A település költségvetésében sajnos jelentős összeggel szerepelnek a különböző szociális ellátások, a jövedelemmel nem rendelkezők részére nyújtott segélyek, a jövedelempótló támogatás illetve a különféle eseti, átmeneti segélyek.
    A lakosság jelentős része tehát inaktív jövedelmekből él, a létminimumhoz közeli vagy az alatti szinten.
    Nehéz szociális helyzetük miatt ezek az emberek pusztán anyagi akadályoztatásuk miatt elhanyagolják egészségüket